Augmentatív és alternatív kommunikáció

Mit is jelent ez a kissé idegenül csengő megnevezés? Egyre gyakrabban lehet itt-ott hallani, mégsem teljesen egyértelmű a jelentése.

Mindannyian használjuk, bizonyos elemei a mindennapi kommunikáció részét képezik, mégis ritkán gondolunk arra, hogy van, akinek ez jelenti az egyetlen kommunikációs módot.

Az Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AAK) tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikációt foglalja magába. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében, annak pótlására hivatott kommunikációs rendszerek csoportját jelenti, az alternatív szó pedig a választhatóságra utal. Az AAK tehát olyan kommunikációt kiegészítő eszközök segítségével történő kommunikációs forma, mely lehetőséget ad a súlyos nyelvi és/vagy beszédzavarral küzdő személyek kommunikációs akadályainak leküzdésére vagy csökkentésére. Eszközeinek segítségével szükségleteiket kifejezésre juttathatják, így mérsékelhető annak az esélye, hogy az érintett személy a kommunikációs zavarból fakadóan kirekesztődés, elszigetelődés, vagy identitásvesztés áldozata legyen.

Kiknek igazán hasznos az AAK?

A súlyos kommunikációs zavar a beszéd megértése és -produkciója terén is nehézséggel járhat. Az AAK mindkét esetben hatékony segítséget tud nyújtani az érintett számára, lehetővé teszi, hogy amit beszéd útján nem tudna megtenni, azt az AAK segítségével kommunikálhassa a környezete felé. Augmentatív és alternatív kommunikációra átmeneti zavarok, szerzett zavarok/betegségek, és élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok esetén is szükség lehet.

Mindannyian használunk augmentatív és alternatív kommunikációs elemeket, amikor a mindennapi kommunikáció során kézmozdulatokat teszünk, arckifejezésünkkel játszunk, vagy írunk. Azoknak azonban, akiknek állapotuk/betegségük/fogyatékosságuk miatt komplex kommunikációs szükségleteik vannak, az AAK az elsődleges kommunikációs mód, számukra ez nem kiegészítéskent szolgál. Szükségük van augmentatív és alternatív kommunikációra ahhoz, hogy minél pontosabban, a lehetőségeikhez mérten minél teljesebb értékűen tudjanak kommunikálni.

Mik az AAK kiegészítő kommunikációs eszközei?

Az AAK a kommunikációt kiegészítő eszközökkel segíti a beszéd útján meg nem érthető, illetve ki nem fejezhető szükségletek, érzések, gondolatok kommunikálását. Ide tartoznak pl. a gesztusnyelvek, jelnyelvek, képes kártyák, betűtáblák, tárgyak, számítógépes beszédgeneráló eszközök. Az európai régióban 1970 óta foglalkoznak ezzel a témával, azóta rohamos ütemben fejlődik. Az AAK eszközök folyamatos bővülése nagymértékben segíti a személyre szabott kommunikációs forma megtalálásának lehetőségét, továbbá bizonyított, hogy támogatóan hathat a nyelvi fejlődésre.

Ki foglalkozik AAK-val?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció beépült a gyógypedagógiába, sőt annak egyre különállóbb tudományágaként van jelen, de elsősorban logopédiai szakterületnek tekintik. Az AAK használatát azonban más szakemberek, az érintett személy, az ő hozzátartozói, terapeutái, tanárai, pszichológusai, stb. együttes bevonásával érdemes megvalósítani.

Az AAK használata túlmutat egy hagyományostól eltérő kommunikációs forma megtanításán, célja az érintettekben felébreszteni a kommunikáció iránti vágyat, megláttatni velük a kommunikáció értelmét, lehetőséget adni nekik arra, hogy minél teljesebb formában kommunikálhassanak és tehessék környezetük számára világossá szükségleteiket, vágyaikat, gondolataikat. S bár vitathatatlanul nagy segítséget jelent a súlyos kommunikációs zavarban érintettek számára az AAK gyors ütemű fejlődése, a lehetőségek szélesedése, eszközei azonban a logopédia sok más területén is hatékonyan használhatóak.

A Logopédia Európai Napját 2004 óta minden év március 6-án ünneplik. A CPLOL (Európai Unió Logopédusainak Állandó bizottsága) a 2018-as évben az augmentatív és alternatív kommunikációt jelölte meg központi témájának. Ezen a napon Európa-szerte számos programot, megmozdulást szerveznek a logopédiai intézmények és szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a szakma szerepére, tájékoztatást nyújtsanak a nyelvi és kommunikációs zavarok tüneteiről, és felhívják a figyelmet a fejlesztés fontosságára.

 

A 2018-as év központi témájáról – Augmentatív és Alternatív Kommunikáció – szóló angol nyelvű írás a www.cplol.eu oldalon, a Logopédia Európai Napjánál olvasható.